Jogszabálysértőnek tartja a szakma a gyakorlatot, ahogy elosztják a laborvizsgálatokra szánt pénzt. Az egyetemek és a négy szakmai kollégium tiltakozik Rácz Jenő egészségügyi miniszter rendelete ellen, amely egy magáncéget hoz kedvező helyzetbe, miközben négy orvostudományi egyetem és az eddig molekuláris laborvizsgálatokat végző további intézmények a tavalyihoz képest mintegy húsz százalékkal kevesebb vizsgálatra kapnak lehetőséget február elsejétől – írja a Népszabadság.

A keret szűkítését miniszteri rendelet szabályozza. Ugyanez az „utasítás” megnevez ugyanakkor egy magánszolgáltatót, amelynek egyedül akkora keretet ad, amekkorát a négy legnagyobb laborvizsgálatokat végző intézmény együttesen kap. Ráadásul egyedüliként ennek a cégnek biztosít megközelítőleg ekkora keretet a következő évekre is.

„A miniszteri utasítás olyan szolgáltatót hoz indokolatlanul előnyös, még az egyetemeket is többszörösen túlszárnyaló szakmai és piaci pozícióba, amely az elmúlt években ilyen diagnosztikai tevékenységet az egészségbiztosítónak nem is jelentett. Különösen felháborító az a tény, hogy a Genoid Kft. közismerten annak a H-Mednek az utódcége, amely miatt az egész laborkasszát bevezették. Most ennek a cégnek az egyébként is csökkentett kassza terhére önkényesen, minden indoklás, szakmai egyeztetés nélkül kiutalnak négyszázmilliót” – írják a tiltakozók.

Hogy levelüket megértsük, ismerni kell az előzményeket: még évekkel ezelőtt bevezették a laborvizsgálatok erős korlátozását, azaz az addigi „szabadabb” gyakorlat helyett évente csak egy meghatározott keretet biztosítanak a vizsgálatokra. Az egészségbiztosító, illetve az akkori egészségügyi miniszter, Mikola István ugyanis feltárta, hogy a H-Mednél végzett vizsgálatok miatt több milliárd forint indokolatlanul folyt ki az egészségbiztosító kasszájából. Utóbb sokáig vitatták, hogy a különleges, úgynevezett PCR-vizsgálatok indokoltak voltak-e.

Dr. Meleg Béla, a humángenetikai szakmai kollégium képviselője példátlannak tartja a történteket. Szerinte e miniszteri rendelet diszkriminálja a szakmát. – A keret elosztásáról tárgyaltak az illetékes kollégiumok, s világos döntés született. Ezek után, mindenkitől függetlenül jött a mostani miniszteri utasítás. A szakma elég zárt, így fogalmunk sincs, miként került egy magáncég ennyire kiváltságos helyzetbe – mondja Meleg Béla. Dr. Kopper László, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének igazgatója szerint a vizsgálati keretek csökkenése rendkívül nehéz helyzetet okoz.

– Egy sor betegség pontos diagnosztikáját, így a leghatékonyabb terápia kialakítását akadályozza, ha csak korlátozottan végezhetjük a vizsgálatokat. A célzott kezelések alapja a molekuláris diagnosztika, ez szinte valamennyi daganattípus pontos kórismeretének alapja. A kormány rákellenes programja is világosan fogalmaz: fel kell gyorsítani a molekuláris patológia használatát. Ez a döntés viszont most éppen visszafogja – állítja az egyetemi tanár, aki szerint azzal, ha nincs meg a korrekt diagnózis, a kezelés is lényegesen többe kerülhet.

Azt, hogy mi állhat a döntés hátterében, egyelőre legfeljebb csak találgatni lehet. Egyes feltételezések szerint a több százmilliós keret az utóbbi hónapokban favorizált méhnyakrákszűrésekhez kell. Persze még az is kérdés, hogy ha valóban ehhez biztosítják a nagyszámú pluszvizsgálatot, abba miért nem vonták be a szakmát, ahogy az is, hol biztosítják majd ezek szakmai hátterét. A négy egyetem, illetve a szakmai kollégiumok, a labor, a patológiai, a mikrobiológiai és a genetikai szakmai testületek közösen kérik a döntés azonnali felülvizsgálatát. Egyelőre Rácz Jenő egészségügyi miniszter válaszát várják – írja a lap.

A Népszabadság szerette volna megismerni a minisztérium álláspontját, de írásban eljuttatott kérdéseikre a tárca nem reagált, Rácz Jenő szakminiszter pedig elérhetetlennek bizonyult.

Népszabadság után MNO